Ízeltlábúak áttekintése az orvosokról. Tévhitek és tények Magyarország pókjainak marásáról, veszélyességéről

Tévhitek és tények Magyarország pókjainak marásáról, veszélyességéről Ezekkel az a fő probléma, hogy a kérdező nem tudja kiszűrni a sok-sok válaszból, mi a valós, és mi a legenda. Ebben az írásban némileg taglalom a legendákat, illetve a valós, tudományos tényeket írom le a hazai fajainkról. E mérgek előállítása nagy energiaigényű folyamat, a zsákmány megszerzése a cél vele, s nem a nagyobb testű ragadozók megfélemlítése ellentétben például a kolonizáló darazsakkal.

Ízeltlábúak a réten

Ezért a hazánkban élő pókok nagy többsége ilyen célra nem is pazarolja. Olyan történetek, mint például egy pók valakit rendszeresen megmar, amíg alszik, minden valóságalapot nélkülöznek.

A pókok ízeltlábúakkal táplálkoznak, az ember nem préda, vagy táplálékforrás számukra, hanem veszélyforrás, ezért — amíg tehetik — menekülnek előle. Viszont a pókoknak az emberekkel ellentétben nincsenek szuicid hajlamaik.

E nyilatkozat azonban - a A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.

Amikor egy-egy pók véletlen valaki ágyába keveredik, a lehető legrövidebb úton igyekszik távozni a rá veszélyes lény közelségéből. Olyan persze megtörténhet, hogy épp rosszkor van rossz helyen, és álmunkban fordulva agyonnyomjuk.

Ilyenkor utolsó védekezésként még odamarhat, de erről a legtöbb esetben tudomásunk sem lesz, hiszen az épületlakó pókjaink nagy többsége képtelen átharapni az emberi bőrt.

Az éjjeli pókmarás történetének az alapja csupán annyi, hogy némelyik ízeltlábú faj ágyi poloska, vérszívó szúnyogfajok, stb. Mikor az ember felébred, több sebet tálal magán, ami viszket, esetleg bedagad, fáj. Amennyiben ilyenek után lát egy pókot, rögtön párhuzamot von a két esemény között, s ez általában a pók életébe kerül.

Igen ritkán találhatók egyedül. Működésük jellege nem állás- vagy hivatásszerű, valami a foglalkozás és életcél között - nem kötött, de állandó. Többnyire nyilvános épületek magánszobáiban tartózkodnak, de vannak fajták, melyek külön helyiségeket építenek maguknak.

Ez azon kívül, hogy értelmetlen, még közvetetten az emberre nézve is káros, mert a pókok pont azokkal a lényekkel táplálkoznak, amik adott esetben belőlünk.

Így saját magának is rosszat tesz az effajta ember, nem csak a póknak. Egyes ízeltlábúak, például darazsak, méhek, hangyák szúrása pontosabban a szúrásukkal bejuttatott méreganyagban lévő fehérjék valóban okozhat allergiás reakciót.

• Szegedi Tudományegyetem | Tanrend
• Diclofenac-kezelés artrózis esetén
• KARINTHY FRIGYES: GÖRBE TÜKÖR

Ez általában azokra a fajokra jellemző, amelyek mérge védekezésre, vagy védekezésre is szolgál nagyobb testű ragadozókkal szemben. A hazai pókjaink esetében ez nem így van. A pókjaink mérgében található fehérjék nem váltanak ki allergiás reakciót.

Amióta írott történelmünk van, ilyenről nem született tudományos publikáció, se orvosi, se arachnológiai téren. Abból kifolyólag, hogy a hazai pókjaink emberekre abszolút veszélytelenek, az orvosi egyetemen sem tanítanak ízeltlábúak áttekintése az orvosokról semmit. Semmilyen releváns információt nem fog tudni adni, maximum azt fogja elmondani, amit ő is itt-ott legtöbb esetben a bulvármédia szenzációhajhász cikkeiben olvasott, hallott.

Így sajnos ízeltlábúak áttekintése az orvosokról esetekben szólaltatnak meg valódi szakértőket, arachnológusokat. Ennek egyenes következménye, hogy az átlagember ezekből a médiákból szinte soha nem kap valós információt hazai pókjainkról.

• Miért veszélyesek a hormonok az ízületekre?
• 3. fokozatú artrózis kezelése
• Tévhitek és tények Magyarország pókjainak marásáról, veszélyességéről - Greenfo
• Funkcionális anatómia II. | Digitális Tankönyvtár

Karl Csaba  izeltlabuak. Emellett az ártalmatlan, ember közelében gyakran feltűnő fajokról is sok érdekességet megtudhatunk: Keresztespókok Araneidae spp.

Nyitókép: mérges dajkapók hím Cheiracanthium punctorium fotó: Újvári Zsolt hirdetés.